Rólam


_mg_6938a_1.jpg

Facebook

Címkék

Címkefelhő

2017.04.13. csütörtök

Babka

babka.jpg

Ez a süti tulajdonképpen egy csokis kalács, ami elképesztően mutatós a formázási módja miatt, de azért ízben és állagban is kicsit több a puritánabb unokatestvéreinél.
Egy Kelet-európai eredetű étel, ami aztán izraeliként lett világhírű. Számtalan fajta töltelékkel készül (diós-mazsolás-fahéjas, mákos, almás, igazából bármi, amihez kedvet kap az ember), de a csokis verziók a legnépszerűbbek.
Az én receptem 3 helyről lett összegyúrva, Ottolenghi Jerusalem című könyvébőla töltelék, Uri Scheft Breaking BREADS könyvéből a tészta és az én fejemből a változtatások.
Azt hiszem, hogy talán ez az édesség készül nálunk a leggyakrabban, mert az első alkalom óta folyamatos a figyelmeztetés, hogy rég volt már (általában 2 hete), amit nem bánok, mert elképesztően finom és tök egyszerű megcsinálni, mégis olyannak néz ki, mintha egy cukrászmester lenne az ember.

babka.gif


Hozzávalók 2 kalácshoz:

-a tésztához:
500 g liszt
1 csomag (7 g) instant élesztő
80 g olvasztott vaj
120 g tej
75 g kristálycukor
2 egész tojás
1 bio narancs lereszelt héja
1 bio citrom lereszelt héja
1 tk. vaníliakivonat
fél tk. só


-a töltelékhez:
200 g 70%-os csoki (ebből 100 g lehet narancsos :) )
2 ek. narancslekvár (nálam Giuseppe féle csodálatos vérnarancs)
12 dkg vaj
5 dkg porcukor (kipróbáltam kristállyal is, és azzal is nagyon jó volt)
3 dkg kakaó
10 dkg durvára darált dió
1 tk. kardamom
egy csipet só


-a sziruphoz (amiről én először azt gondoltam, hogy egy hülyeség, és jól ki is hagytam és bár finom volt úgy is, azért ezzel együtt sokkal finomabb):
100 g víz
100 g kristálycukor
1 tk. vaníliakivonat
1 tk. Cointreau

A tészta hozzávalóit dagasztógéppel homogén tésztává dagasztom, majd lefedve hagyom duplájára kelni kb. 1 óra alatt szobahőmérsékleten (lehet úgy is időzíteni, hogy 12 órával korábban csinálja meg a tésztát az ember és akkor a hűtőben kell keleszteni). Közben a tölteléket is megcsinálom, vízgőz fölött megolvasztom a csokit, vajat és narancslekvárt, összekeverem a cukorral, kakaóval, dióval és hagyom kicsit kihülni (de fontos, hogy kenhető maradjon). Két egyforma részre vágom az újra összegyúrt tésztát, téglalap alakúra nyújtom őket (kb. 30x40 cm-esre), megkenem a töltelék felével, föltekerem és hosszában félbevágom, majd a vágási felülettel fölfele 3-4-szer körbetekerem a feleket, megismétlen a másik felével és őzgerincformában készre sütöm 180 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt mindkét kalácsot.
Miközben sül, a szirup hozzávalóit nagy lángon összeforralom (szerintem nem baj, ha az alkohol elpárolog) és hagyom kihűlni. Majd amikor kivettem a sütit a sütőből (fontos, hogy még meleg legyen), rálocsolom a szirupot és hagyom, hogy beszívja (ez azt jelenti, hogy érdemes megvárni, amíg teljesen hideg lesz és csak akkor kiszedni a formából, addigra tuti megivott mindent).

igykeszul.jpg

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: reggeli ünnep buli kenyér édesség

2015.03.12. csütörtök

Gyökérkenyér

gyokerkenyer1.jpg

Ezt a kenyeret szuper egyszerű megcsinálni, nem kell hozzá semmilyen speciális eszköz és maximum 8 percet rabol el az ember életéből.
Sok fajta típussal kísérleteztem, és sok kedvencem van, de valahogy az elmúlt fél évben ez a befutó. Más fajtákat is szoktam sütni, de nyugodtan állíthatom, hogy ez a mindennapi kenyerünk.
A jó kenyérnek alapvetően két titka van, a lassú kelesztés és a gőzös sütés. A lassú kelesztést viszonylag egyszerű megoldani, a gőzhöz kellenek trükkök. Nekem több dolog vált be (a tegyél a sütő aljára egy kis edény vizet nem), vagy a lefedve, zárt edényben sütés (ahhoz ez a kenyér túl nagy), a sütőzacskós sütés, illetve a jégkockák folyamatos dobálása a sütőbe. Már nem is emlékszem, hogy hol olvastam először, de nagyon hálás vagyok azóta is érte, az pedig külön mókás, hogy Gabojszával pont ugyanarra a megoldásra jutottunk ennél a kenyérnél egymástól függetlenül.
Ebből a tésztából elég sok kenyér lesz, ami nem fogy el, azt le szoktam fagyasztani, és a mélyhűtőből kivéve sütőben melegítve olyan lesz, mintha akkor lett volna kész (hideg sütőbe rakom be, amit föltekerek 250 fokra, így 8-10 perc alatt elkészül).
Mint azt sokszor leírtam már, én nem szoktam kenyeret venni. Részben azért, mert nagyon kevés helyen lehet normálishoz hozzájutni (amik nekem soha nem esnek útba), részben pedig azért, mert ettől szuper háziasszonynak érzem magam, ráadásul lófasz energia ráfordítással.                                                           Érdemes kipróbálni, ha az ember egyszer ráérez az ízére és rájön, hogy milyen egyszerű megcsinálni, tuti nagy ívben elkerüli a pékségeket.

Hozzávalók (ebből a mennyiségből két nagyobb kenyér lesz):

3 csésze (2,4 dl a csésze) BL 80-as kenyérliszt (működik finomból is, de nem lesz annyira jó a végeredmény) + egy kevés a formázáshoz
1,5-2 tk. só
1 tk. instant (por) élesztő (én ezt a típust szeretem a legjobban)
1,5 csésze (2,4 dl a csésze) víz
4-5 jégkocka

A száraz hozzávalókat összekeverem egy villával, beleöntöm a vizet (nem kell megijedni, egy kicsit folyós tészta lesz a végeredmény, nem az a jól dagasztható fajta), elkeverem villával, lefedem (én zárható műanyag dobozban szoktam csinálni) és legalább 12 órát hagyom pihenni szobahőmérsékleten.
Ha megkelt a tészta, előveszek egy tepsit, kibélelem szilikonos sütőpapírral, bőven megszórom liszttel, a tésztát is áthajtogatom kicsit (azt is sok liszttel megszórva), majd kiteszem a felét a tepsire (mindenhol legyen alatta lisztes a felület, mert rettentően ragad), igyekszem téglalap formára igazgatni és a két hosszabbik szélét behajtom úgy, hogy középen a felezőnél találkozzanak (ekkor már elvileg mindenhol a lisztes része van kívül), hosszúkásra nyújtom és megtekerem jópárszor, megismétlem a tészta másik felével, majd egy konyharuhával letakarva 1 órát hagyom pihenni. Ezután 230 fokra előmelegített sütőben készre sütöm úgy, hogy közben 4-5 percenként dobok egy jégkockát a sütő aljába (nem a tepsire, mert akkor elázik a kenyér alja).

gyokerkenyer2.jpg

 

3 komment

Címkék: kenyér

2014.04.19. szombat

Barchesz

barchesz.jpg

 

Nálam nemcsak ilyenkor, hanem év közben is gyakran készül ez a kalács, mert nem macerás megcsinálni, nagyon finom pirítva és simán is, és egy hétig eláll. Általában mák is kerül a tetejére, de a húsvéthoz nem illik, úgyhogy ez most elmaradt.
Tényleg nem túl ördöngös dolog, az is nyugodtan nekiállhat, aki egyébként mérsékelten pékeskedik otthon.
A receptben megadott mennyiségekből 1 kalács lesz, ha valaki ezt nem tartaná elégnek, érdemes megtartani az arányokat és 2 kisebbet csinálni az egy óriás helyett, mert ez egy igazán helyes méret.


Hozzávalók (ebből 1 kalács lesz):

250 g finomliszt
fél csomag (3,5 g) instant élesztő (a por)
1 csapott tk. só
1,5. ek. kristálycukor
0,5 dl étolaj
1 dl tej (ennek a mennyisége függ a liszttől, ezért érdemes fokozatosan adagolni)
1 egész tojás felverve (amiből egy kicsit félre kell tenni a kenéshez)

A száraz hozzávalókat összekeverem villával, majd beleöntöm a nedveseket, ekkor még mindig villával keverem egészen addig, amíg össze nem áll kicsit, majd áttérek kézi dagasztásra (akinek van gépe, az nyilván csinálja azzal az egészet), és addig gyúrom, amíg sima, egyenletes tésztát nem kapok. Letakarva hagyom duplájára kelni szobahőmérsékleten (ez 1-1,5 órát vesz igénybe), vagy egy éjszakán át a hűtőben kelesztem. Ezután átgyúrom a tésztát és 4 (nekem a négyes fonás tetszik a legjobban) egyenlő részre osztom, majd kb. 2 cm átmérőjű hengereket formázok a tésztából.
És kezdődhet a fonás, a hengereket összetapasztom az egyik végükön, majd a képen látható módon befonom. Ezután megint duplájára kelesztem a tésztát, megkenem a maradék tojással és 180 fokra előmelegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsiben készre sütöm.

negyesfonas.JPG

Nagyon boldog húsvétot kíván mindenkinek a Moha és Sáfrány!

3 komment

Címkék: ünnep kenyér

2010.09.18. szombat

Kifli

kifli.jpg

Már korábban említettem, hogy egy ideje nem veszek kenyeret, és nálam ebbe a kategóriába esik a többi péksütemény is, amiket imádok, úgyhogy kénytelen voltam mindenből kikísérletezni a nekem tetsző változatot. Ez a kifli már több, mint egy éve készül nálam, de nem tudok ráunni, heti egyszer muszáj sütni.
Az eredeti recept dupla mennyiségeket ír ehhez képest, de mivel nekem nincs reggelizőtársam, kevesebbet csinálok; napi egy darab szokott elfogyni, tehát a tartósságát is jól tudtam tesztelni, még a 4. napon is csodás, úgy is, hogy elöl tartja az ember, esetleg egy kicsit érdemes megpirítani a héját.
A recept Limarát dícséri, szinte változtatás nélkül csinálom, köszönet érte!


Hozzávalók 4 kiflihez:

25 dkg kenyérliszt (BL 80-as) (ha nincs, lehet finomliszttel is csinálni, de kevésbé lesz jó az állaga)
fél csomag szárított élesztő (3,5 g)
1 ek. burgonyapehely
1,5 tk. só
1 tk. cukor
egy csipet aszkorbinsav
1 ek. tejföl
2 ek. olaj
1 dl tej

A száraz hozzávalókat egy villával összekeverem, majd összedolgozom a tejjel, tejföllel és olajjal (még mindig villával), majd kb. 5 percig dagasztom kézzel, a tetejét egy egész kicsit megkenem olajjal, és egy nem túl hideg helyen kb. 1 óráig konyharuhával letakarva pihentetem (nekem ebbben a fázisban nem igazán szokott megkelni a tészta). Ezután 4 részre osztom a tésztát, és jöhet a formázás, négyzet alakúra nyújtom őket (2-3 mm vastag legyen), és az átlóval párhuzamosan elkezdem föltekerni, majd amikor elértem az átlóig, a kilógó részen nyújtok még egyet, és ezután fejezem be a tekerést, majd egy kicsit meghajlítom (így kapja meg a jellegzetes kifli formát), és sütőpapírral bélelt tepsire fektetem. Hagyom még kb. 1 órát kelni, majd 200 fokra előmelegített gőzös sütőben készre sütöm.

1 komment

Címkék: kenyér

2010.07.15. csütörtök

Piadina

piadina.jpg

Ez a kenyér az Olaszország északi részén található Emilia Romagna tartományból származik. Nagyon egyszerű megcsinálni és rengeteg módon lehet variálni a belevalókat, a képen zöldfűszeres sajtkrémmel van töltve, de ezen kívül készült grillezett zöldséges és paradicsomszószos, mozzarellás, rukkolás is.
Gyakran készül nálam, mivel többféleképpen is elő lehet készíteni, a hűtőben nagyon sokáig eláll a tészta, de a lepényeket is meg lehet sütni egy fél nappal korábban (ekkor zacskóba kell tenni, ha kihült, így puha marad), és a töltléket is legyárthatja még a vacsora előtt az ember.
Méretet annak függvényében érdemes választani, hogy hány félét kínál az ember, a fotóalanyok viszonylag kisebbek ( kb. 20 cm az átmérőjük), mivel 3 fajta töltelékkel került az asztalra, és így mindenki meg tudta kóstolni az összeset. Ideális hétköznapi vacsora vagy bulikaja.

Hozzávalók:

-a piadinához:
fél kg finomliszt
15 dkg vaj
fél tk. sütőpor
1,5 tk. só
1,5-2 dl víz (ez a liszttől függ)

-a zöldfűszeres sajtkrémhez:
2 csokor friss petrezselyem
1 nagy gerezd fokhagyma préselve
frissen őrölt színes bors
10 dkg krémsajt (Philadelphia jellegű)
egy kevés snidling (opcionális)

piadinánként 1 db. koktélparadicsom
piadinánként 1 marék rukkola
piadinánként 4 dkg mozzarella
egy kevés bazsalikom (opcionális)

A lisztet elkeverem a sóval és a sütőporral, belemorzsolom a vajat, majd annyi vízzel, amennyit fölvesz tésztává gyúrom, ha ez kész, folpackba csomagolom, hűtőbe teszem és legalább fél órát pihentetem. Gombócokat gyúrok belőle (a méretük attól függ, hogy mekkora lepényeket szeretnék adni), kinyújtom kb. 2 mm vastagra, majd közepes lángon száraz teflonserpenyőben mind a két oldalát megsütöm (ha később akarom tálalni, az egyik felét kicsit nyersebben hagyom, mivel ekkor már megtöltve még egyszer átmelegítem a serpenyőben).
A krémsajt hozzávalóit botmixerrel összedolgozom, majd megkenem vele a piadinákat, szórok rájuk rukkolát, tépkedek rá mozzarellát, belekarikázom a paradicsomot és félbehajtva kínálom.

7 komment

Címkék: olasz buli kenyér

2010.06.06. vasárnap

A kenyér

dnk.jpg

Már nagyon régóta sütök kenyeret, egy jó ideje nem is veszek, úgyhogy rengeteg félét próbáltam már, és bizton állíthatom, hogy ez a tökéletes.
Ezt a receptet a New York Times egy videójából ismerhette meg a világ, és azonnal végigsöpört a gasztroblogokon. Én is a megjelenés óta sütöm ezt a kenyeret, de valahogy mindig elmaradt a posztolás, ám barátnői nyomásra muszáj ide is föltenni.
Egyáltalán nem ördöngösség megcsinálni, nagyon kevés munka van vele, csak arra kell figyelni, hogy 12 órán át kell keleszteni, így fontos a tervezés (nálam akkor szokott készülni, amikor olyan vacsora van, amihez kenyér kell, ilyenkor reggel keverem be a tésztát, vagy ha reggelire szeretnék sütni, akkor este dolgozom össze a hozzávalókat).
A rengeteg kísérletezés során azt figyeltem meg, hogy azok a kenyerek lesznek igazán jók, amik hosszú idő alatt kelnek meg (ilyenkor nyilván a szokásosnál kevesebb élesztő kell bele), illetve a sütésnél nagyon fontos a gőz, ami ebben az esetben magából a tésztában lévő sok vízből jön.
Aki eddig félt attól, hogy péket játsszon otthon, az is bátran kipróbálhatja, mert garantált a siker, de azoknak is ajánlom, akik gyakorlottak a műfajban, mivel az eredmény összehasonlíthatatlan bármivel is.

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjű kerek kerámia edényhez (az eredeti receptben ezeknek a mennyiségeknek a másfélszerese szerepel, de mivel én egyedül élek, kisebbet sütök):

2 csésze kenyérliszt (BL 80-as) (ha nincs, lehet finomliszttel is csinálni, de kevésbé lesz jó az állaga)
1 csésze langyos víz
kevesebb, mint fél tk. instant élesztő
1-1,5 tk. só
egy kevés finom illetve rétesliszt a "formázáshoz"
egy olyan kerámia edény aminek van teteje

A hozzávalókat (a formázáshoz szükséges lisztek kivételével, meg nyilván az edényt sem keverem bele) egy villával összedolgozom (nem szabad megijedni, egy viszonylag hígabb tészta lesz az eredmény), majd letakarva hagyom 12 órán át kelni a konyhapulton. Ezután egy alaposan belisztezett deszkára borítom és áthajtogatom egy kicsit (egy folyós kovász szerű masszára kell számítani), majd visszateszem még egy órára pihenni. Közben a sütőt a jénaival együtt 250 fokon előmelegítem sima alul-felül sütésen (nem légkeverés) (20 perc kell neki, tehát 40 percet pihen a tészta, mikor ehhez hozzálátok), ha ez megvan, az aljára szabok egy odaillő sütőpapírt (nem feltétlenül szükséges, de jobb a biztonság), alaposan megszórom rétesliszttel a tészta minden oldalát, a meleg edénybe borítom, majd 45-50 percen át sütöm lefedve, aztán leveszem a fedőt és még kb. 25 percig sütöm így, vagy amíg szép barna nem lesz a teteje (az eredeti receptben jóval kevesebb ideig sütik, de azokban a sütőkben, amikben eddig csináltam, szükség volt ennyi időre).

dnkszelet.jpg

12 komment

Címkék: kenyér

2009.06.08. hétfő

Bagel

bagel.JPG
Mindig irigykedve néztem a tvben a bagelt evő New York-iakat, úgyhogy amikor elkezdtem komolyabban kenyereket sütni, ez volt az egyik első kísérletem, ami számomra máig érthetetlen okból kudarcba fulladt. Úgyhogy fél évvel ezelőttig nem is próbálkoztam újra, akkor azonban hihetetlen elszánt lettem és végignyálaztam rengeteg receptet, amiből végül kreáltam ezt, a saját tésztámmal és Eszter tekerési módszerével. Egyébként részletes bagel sztorit is nála olvashattok. Nálunk a töltött változat a nyerő (recept hamarosan), de mivel előre figyelmeztettek, hogy egy hatalmas adag gyönyörű füstölt lazac fog ma érkezni, úgy döntöttem, hogy simát sütök. Vigyázat, soha nem lehet belőle eleget csinálni!

Hozzávalók 10 db bagelhez:

fél kg liszt
1 zacskó instant élesztő
1 dl tej
4 ek. kristálycukor (kb. 5-6 dkg)+ 1 ek. a főzéshez
2 tk. só
2-3 dl langyos víz (attól függ, hogy mennyit vesz föl a liszt)
egy löttyintésnyi olaj
egy egész tojás fölverve
szezámmag, mák, lenmag, mandula (vagy amit talál az ember) a tetejére

A liszthez öntöm az élesztőt, a sót, a cukrot és egy villával összekeverem, majd hozzáöntöm a tejet és a vizet. Először még a villával összedolgozom egy kicsit, majd áttérek a kézi dagasztásra. Fél úton ráöntöm az olajat és azzal dagasztom tovább, összesen kb. 10 percig, majd tíz részre osztom és negyed órát- 20 percet kelesztem (ez alatt az idő alatt nagyszerűen lehet ingával tesztelni, hogy kinek hány és milyen nemű gyereke lesz). Eztután kb 15-20x5-6 centis téglalapokat nyújtok, aztán föltekerem őket (a végénél érdemes vizet használni ragasztónak), majd a kígyók végét is összedolgozom egy kis vízzel (az egyikből tölcsért csinálok, és abba dugom bele a másik felét), majd 40-50 percen keresztül meleg helyen kelesztem őket (ezt az időt pedig remekül lehet délutáni szexre hasznosítani). Egy lábosban vizet forralok egy evőkanál cukorral, majd kb. fél perc alatt előfőzöm benne a bageleket, majd megkenem a tojással és megszórom a magokkal. 180 fokra előmelegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsiben aranybarnára sütöm őket (csak nagyon jó minőségű sütőpapírral érdemes nekivágni, mert a cukor miatt eléggé ragad). Mi most füstölt lazaccal, krémsajttal (csakis Philadelphia), rukkolával, snidlinggel és fekete olajbogyóval ettük, de akármi kerülhet bele. Másnaposan érdemes a vágott felét megpirítani, bár nálunk ez az állapot soha nem következik be, mivel mindig azonnal elfogy az összes.

7 komment

Címkék: kenyér

2008.06.19. csütörtök

Padlizsánkrém paradicsomos tortillával

Ezt az ebédet még évekkel ezelőtt találtam ki, amikor megint találkoztam egy régi nagyon kedves barátnőmmel és meghívtam enni. Aztán kicsit elsodort egymástól minket az élet, úgyhogy talonba került a fogás, mert ez az övé és úgy éreztem, hogy nem csinálhatom meg másnak. Szerencsére kb. fél éve megint úgy alakultak a dolgok, hogy elkezdtünk sokat összejárni, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak, remélem most már örökké így fogunk maradni. Úgyhogy végre aktuális lett a meghívás. Drága Orsi! Szeretném innen is megköszönni, hogy vagy nekem!
Amióta főzök, sok féle padlizsánkrémet próbáltam ki (majonézest, natúrt, stb.), aztán a Helyettes hozott talán a piacról, talán valamelyik sajtostól egy juhtúrós verziót, és rögtön annyira belelopta magát mindenki szívébe, hogy ez lett a mi családi padlizsánunk, nagyon finom kenyérre és zöldségekhez mártogatósnak is.

Hozzávalók:

-a padlizsánkrémhez:
2 nagy padlizsán
10-15 dkg juhtúró
2 duci gerezd fokhagyma préselve
7 dkg puha vaj
1,5 evőkanál mustár
frissen őrölt bors
só nem kell hozzá, elég a juhtúró sóssága

-a tortillához:
1 csésze liszt

egy löttyintésnyi olíva olaj
paradicsomszósz hígra főzve (amennyit fölvesz) itt találsz hozzá receptet, ezt kell kis vízzel felönteni

-a salátához:
2 avokádó nyolcadokra vágva hosszában, sóval és frissen őrölt borssal magas lángon hirtelen megsütve
2 paradicsom 1,5x1,5x1,5 cmes kockákra vágva
15 cm kígyóuborka 1x1x1 cm-es kockákra vágva
4 marék vegyes saláta levél
3 szem retek hosszában negyedelve
1 fej mogyoróhagyma nagyon vékony csíkokra vágva
2 marék fekete olajbogyó

-az öntethez:
1 evőkanál mustár
egy lime leve
1,5 dl olíva olaj

frissen őrölt bors

A padlizsánokat villával megszurkálom és 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg ráncos nem lesz a héjuk és meg nem puhulnak. Ha kész, kicsit hagyom kihűlni, majd a húsát kikaparom és összekeverem a többi hozzávalóval, aztán későbbi felhasználásig hűtőbe teszem.
A tortilla tésztájához az olaj kivételével összekeverem a hozzávalókat, gyúrom egy pár percet, meglocsolom az olíva olajjal, aztán hagyom fél órát pihenni. Ha ez megvan, kb. 4 centis átmérőjű gömböket formázok belőle, és sodrófával hajszál vékonyra nyújtom, majd száraz teflonserpenyőben 8/11-es lángon készre sütöm, és amíg meg nem esszük, nejlon zacskóba rakom, hogy puha és tekerhető legyen.
A saláta hozzávalóit a képen látható módon egymásra pakolom, meglocsolom az öntettel és mehet mellé a padlizsánkrémmel alaposan megkent és föltekert tortilla.

Szólj hozzá!

Címkék: saláta buli kenyér tapas