Moha és Sáfrány

Nem véletlen, hogy a címben risottót írtam rizottó helyett (pedig nem kedvelem, ha valaki keveri a nyelveket), az ellen tüntetek ezzel, ahogy Magyarországon általában készítik a risottot és ahogy az emberek gondolkoznak róla. Nagyon egyszerű megcsinálni az autentikus verziót és köze nincsen ahhoz, amit éttermekben kapunk ilyen címszó alatt. Egy lédús rizs ételről van szó valójában, ami számtalan féle képpen variálható, nálam a legnépszerűbbek a sima, a spenótos, a paradicsomos illetve a sáfrányos verzió.


Hozzávalók 6 személyre:

1,5 csésze risotto rizs (mással nem igazán jó, de sok helyen beszerezhető)
1,2 liter zöldség alaplé
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma (préselve)
3 dl jó minőségű fehérbor (nálam hilltop szürkebarát-olaszrizling)
0,5-1 kg spenót (nálam fél volt itthon, de simán beleraktam volna 1-et is; csináltam már fagyasztottal is, jól működött)
3-5 dkg gorgonzola (lehet márványsajt is, de a közelébe nem ér az igazi gorgonzolának)
1-2 nagy marék frissen reszelt parmezán
6 dkg vaj
olíva olaj
a levestől függően só

a tetjére:
gomba (én vargányával, vagy laskával szeretem, most vegyes erdei gomba került rá)
frissen őrölt bors
só
olíva olaj

Olíva olajon lassú tűzön körülbelül 10 percen keresztül párolom a hagymát, majd mehet rá a fokhagyma és a rizs, ekkor a legmagasabbra veszem a lángot, gyorsan pirítom kicsit, utána felöntöm a borral. Miután elpárolgott az alkohol, el lehet kezdeni merőkanalanként hozzáadni az alaplevet. Folyamatos kavargatás mellett készre főzöm (kóstolással döntöm el), egy perccel a vége előtt beledobom a spenótot és megvárom, amíg összeesik. Miután lehúztam a tűzről, mehet bele a gorgonzola, a parmezán és a vaj. Hirtelen sült sós, borsos gombával és friss parmezánnal tálalom.

Ez volt a vacsora mindenki által legjobbnak ítélt része, ráadásul nagyon egyszerű megcsinálni, és az alapreceptet rengeteg féle képpen lehet variálni. Nemcsak más ételek kiegészítéseként lehet enni, ideális nassolós kaja. Ez a változat eléggé semleges ízű, ha magában csinálnám, valószínűleg sokkal több fűszert raknék bele.

Hozzávalók:
1,5 nagy fej vöröshagyma fél karikára vágva, szétszedve
4 nagy marék spenót
20-25 dkg csicseriborsó liszt (én az Ázsiában találtam, vigyázat, nagyon drága!)
víz (annyi, amennyivel nyúlós masszát kapunk, kb. 1-1,5 csésze)
3 tk. pirított koriandermag
2 tk. őrölt chili
2 tk. kurkuma
1 egész zöld chili apróra vágva
egy ujjnyi friss gyömbér reszelve
olaj a sütéshez
só

Először összekeverem a száraz hozzávalókat, majd mehet bele a zöldség és a víz. Fél óra pihenés után fél tenyérnyi darabokat a forró olajba szaggatok (villanytűzhelyen 8 a 11-ből), majd amint kicsit átsültek, papírtörlőre szedem őket. Amikor kész az összes, mehetnek vissza az olajba, amíg szép színt nem kapnak.

Nem ezt szántam első bejegyzésnek, de mivel a husi nagyon kedves volt és elvitt tányérokat vásárolni (mert ugye az embernek nem lehet gasztroblogja gyönyörű tányérok nélkül), úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy beváltsam az Il Terzo Cerchioban tett ígéretemet, miszerint megfőzöm ezt a raviolit neki, és mivel már nagyon be voltam sózva, hogy én is blogger lettem, muszáj volt az új étkészlet megérkezésekor elkezdeni az írást.


Hozzávalók 7 személyre:
-a tésztához:
12,5 dkg finomliszt
12,5 dkg durumliszt
1,5 tojás
kb. másfél dl víz (attól függ a mennyisége, hogy mennyit vesz föl a tészta)
fél dl olíva olaj
2 tk só

-a töltelékhez:
40 dkg friss spenót
1 csomag ricotta
4 gerezd fokhagyma
1 nagy marék frissen reszelt parmezán
kevés oliva olaj és vaj
1 tk só
frissen őrölt bors (én színeset használok)
szerecsendió

-a szószhoz:
kb 3 dkg vaj
olíva olaj
2 dl tejszín
7-8 dkg gorgonzola
2 nagy marék madárbegy saláta
frissen őrölt bors

-a tálaláshoz:
madárbegy saláta
friss parmezán (a reszelő legapróbb lyukán reszelve vagy forgácsok)
pirított fenyőmag

A tészta összeállításával célszerű kezdeni a műveletet, mivel amíg aludnia kell kb. fél órát a hűtőben, addig meg lehet csinalni a tölteléket illetve a szószt.
A lisztet átszitálom, elkeverem a sóval, majd beleöntöm a tojásokat (célszerű egyenként felütni őket, nem jó az egész kaját tönkretenni egy záp rémséggel), elkezdem összedolgozni és vízzel felönteni egészen addig, amig jól formálható kicsit szárazabb állagú masszát nem kapok, ezután locsolom meg olíva olajjal, egy kicsit gyúrom még, majd mehet a hűtőbe.
Amíg szunnyad a tészta, a vajon és az olajon megfuttatom a fokhagymát és a fűszereket (így sokkal intenzívebb ízük lesz, mintha később adnám hozzá), majd gyorsan, még mielőtt színt kapna, hozzáadom a spenótot és addig párolom, amíg össze nem esik.
Ezután neki lehet állni a szósznak. Fölteszem a vajat és az olajat egy viszonylag nagyobb serpenyőbe, mivel a kész raviolikat egyenként kell megforgatni benne. Ha elolvadt a vaj, ráöntöm a tejszínt, megborsozom és elolvasztom benne a gorgonzolát, a salátát csak az utolsó pillanatban dobom bele, mivel nagyon gyorsan összeesik.
Ha mindezekkel végeztem, a tészta már kész van arra, hogy a elnyerje végleges alakját. A legegyszerűbb tésztagéppel dolgozni, fokozatosan kell kinyújtani, az egyes szinttől haladva, én a 7-esig jutottam. Célszerű kis adagokat használni, különben kezelhetetlenől hosszú csík lesz az eredmény. Ha megvannak a lapok, lisztezett deszkán neki lehet állni a formázásnak. Elvileg négyzet alakúnak kell lennie, én most a kör mellett döntöttem, de Valentin-napokor biztos szivet csinaltam volna. Ekkora már biztosan kihült a spenót annyira, hogy hozzá lehessen keverni a ricottát és a parmezánt.
Ha ki vannak szaggatva, 1 nagy teás kanál tölteléket teszek a közepére és ráragasztok egy másikat (a receptek, amiket olvastam mind azt írják, hogy célszerű tojást használni ragasztónak, én nem találtam szükségesnek, anélkül is tökéletesen működött).
A kész raviolikat forró sós vízbe dobom és 3 perc alatt készre főzöm, majd mehetnek a meleg mártásba kb. 20 másodpercre. Innen irány a tányér, ahol még megszórom friss salátával, parmezánnal és pirított fenyőmaggal.