Moha és Sáfrány

Nem sok recept van, amiről azt gondolom, hogy változtatás nélkül érdemes megcsinálni, de ez azok közé tartozik. Ottolenghi Plenty című könyvében akadtam rá, és amióta először készült, muszáj újra és újra elővenni, mert elképesztően addiktív. Nagyon furcsa ízvilágú fogás, mégis tökéletes az egyensúly benne.
A soba egy japán hajdinából készült tészta, ami általában tartalmaz búza lisztet is (nem is keveset), ám nem kizárt olyan típust találni, ami 100%-ban hajdinából van (ebben az esetben gluténmentes is), nekünk az a kedvencünk (egyébként én a Culinarisban szoktam venni).
Tekintve, hogy egyszerű megcsinálni, szokott hétköznapi vacsiként is az asztalra kerülni, de vendégeknek is előszeretettel tálalom. Mivel egy hideg fogásról van szó, ideális meleg időben, de a chili tüzessége miatt télen is csodás.

Hozzávalók 2-3 főre:

120 ml rizsecet
40 g porcukor
1 tk. só
1 ek. szezámolaj
2 kis gerezd fokhagyma préselve
egy kicsi piros chili fele apróra vágva
1 lime leve és héja (ha nem talál az ember kezeletlen héjú limeot, akkor a héj lehet citromé is, azt könnyebb beszerezni)
egy padlizsán 2-3 mm-es karikákra majd az kb. 2 cm-es csíkokra vágva (lehet 1x1x1 cm-es kockákra is, én mostanában ezt választom inkább)
kb. 2 dl napraforgó olaj a padlizsán kissütéséhez
nagy szemű só a padlizsánhoz
250 g soba tészta
2 tk. só a tészta főzővizébe
1 mango 2x10x40 mm-es darabokra vágva (kb. 4 cm-es csíkokra)
egy fél lilahagyma vékony csíkokra vágva
egy nagy marék friss bazsalikom levél kicsit összevagdosva
egy nagy marék friss koriander kicsit összevágva

Az ecetet a cukorral és az 1 tk. sóval felforralom (csak addig, amíg a cukor elolvad, ez kb. 1 p), majd hozzáadom a chilit, szezámolajat és fokhagymát, kihűtöm kicsit és mehet a bele a lime leve és héja (ezt korábban is meg lehet csinálni).
A padlizsánokat bő forró olajban aranybarnára sütöm (magas hőmérsékleten, nálam 9/9), papírtörlővel leitatom és nagy szemű sóval megsózom, majd félrerakom (ha kockákra vágja az ember, elég kevesebb olaj és nagy lángon meg kell pirítani kicsit, majd alacsony lángon puhára párolni).
A tésztát a csomagoláson látható időnél egy perccel kevesebb ideig főzöm, aztán alaposan lemosom hideg vízzel és összekeverem a szósszal, a padlizsánnal, a mangóval, a hagymával és a zöldfűszerek nagy részével, majd félrerakom (a hűtőbe) összeérni pár órára, végül a maradék zöldfűszerekkel megszórva tálalom.

 

A nagy év végi rohanásban és ünnepi előkészületekben általában kevés ideje van főzni az embernek, ilyenkor a legjobb barát egy ilyen recept, mivel 15 perc alatt kész van.
Egy római tésztaételről van szó, ami csodálatos példája az olasz konyha letisztultságának, mivel gyakorlatilag csak tészta, sajt, bors és vaj szerepel a hozzávalók listáján, a neve is árulkodó: sajt és bors. Eredetileg a parmezán helyett cacio de roma sajt van benne, ám ez nehezen beszerezhető itthon, ezért helyettesítettem.
Szerintem tökéletes választás, ha az ember egy igazán autentikus olasz tésztával szeretné elkápráztatni a vendégeit.

Hozzávalók 2 főre (ez állítólag csak az én világomban 2 fő, normális helyeken 1) :

15 dkg tészta
6 dkg reszelt parmezán (a reszelő legkisebb lyukán reszelve)
10 dkg reszelt pecorino (a reszelő legkisebb lyukán reszelve)
4 dkg vaj
egy löttyintésnyi olívaolaj
só
sok frissen őrölt feketebors

A tésztát sós vízben a csomagoláson látható időnél egy perccel kevesebb ideig főzöm, leszűröm, a főzővízből félreteszek egy keveset (1 dl-t kb.). Közben egy serpenyőben felolvasztom a vajat, sózom, borsozom, ráöntöm a vizet, a tésztát, az olajat, a sajtot és egy perc alatt összefőzöm. Reszelt sajttal és sok frissen őrölt borssal tálalom.

Ez egy nagyon gyors és egyszerű tészta, azért kapott mégis helyet itt, mert nem akartam, hogy olyan sorsa jusson, mint sok más csodás étel, amit egyszer megcsináltam, és szép lassan a feledés homályába merült, ez igenis megérdemli, hogy gyakran kerüljön az asztalra. Tökéletes választás hétköznap vacsorára vagy ebédre, de azt is el tudom képzelni, hogy van olyan vendégség, ahol szívesen tálalnám tésztafogásként.

Hozzávalók 3 főre:

egy közepes méretű padlizsán kb. 5x5x5 mm-es kockákra vágva
2 közepes méretű paradicsom apró kockákra vágva (kb. 8x8x8 mm)
4 gerezd fokhagyma szeletekre vágva (nem préselve vagy reszelve!)
1 dl tejszín
3-4 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors
sok-sok friss bazsalikom (2-3 marék)
fejenként 5-6 dkg spagetti
parmezánforgács a tetejére

Először fölteszem a tészta vizét, sózom, majd ha felforrt, majdnem készre főzöm a tésztát (a majdnem amiatt van, mert a szószban fejezem be a főzést).
Ezalatt olívaolajon magas lángon megpirítom a padlizsánt, amit meg is sózok (akkor jó, ha már szép színt kapott), majd mérsékelem a lángot és mellédobom a paradicsomot és a fokhagymát, jöhet még egy kevés só rá, illetve sok frissen őrölt bors; hagyom megfonnyadni a zöldségeket (nem kell teljesen szétfőzni őket), majd rádobom a vajat és a tejszínt, és 3-4 perc alatt összefőzöm őket. Ha kész, összeforgatom a tésztával és egy kevés főzővízzel, rátépkedem a bazsalikomot, és 2 perc alatt készre főzöm. Egy löttyintésni olívaolajjal és parmezánforgáccsal megszórva tálalom.

Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető étel, tipikus hétköznapi ebéd vagy vacsora, az is bátran próbálkozhat vele, aki egyébként nem a konyhában tölti az idejét.
Ha valakinek fenntartásai vannak a paprikával, annak érdemes ebben a formában bevezetni a dolgot, az öcsém pl. csak így elkészítve hajlandó megenni, mivel így teljesen más az íze, mint nyersen vagy más formában sütve.

Hozzávalók 3-4 főre:

-a szószhoz:
2 nagyobb piros pritaminpaprika
1 ek. mascarpone
1-1,5 dl tejszín
2 nagyobb gerezd fokhagyma préselve
frissen őrölt színes bors
só

fejenként 2-3 gombóc tagliatelle
fejenként 4 marék bébispenót
fejenként 1 marék parmezánforgács
fejenként 1 marék pirított fenyőmag

A paprikát héjastul megsütöm a sütőben 220 fokon (akkor jó, ha elkezd feketedni a héja), majd műanyag zacskóba teszem fél órára pihenni (így könnyen le lehet húzni a héját). Ha kihűlt, megpucolom, majd a szósz többi hozzávalójával együtt botmixerrel pürésítem. A tésztát majdnem készre főzöm, leszűröm, majd összeforgatom a szósszal és 1-2 evőkanál főzővízzel (ez 2-3 percig tart), ha kész lehúzom a tűzről, és belekeverem a spenótot (így épphogy megfonnyad), majd parmezánforgáccsal és fenyőmaggal tálalom.

Ez az étel elmaradhatatlan szereplője a spárga szezonnak.
Az ötletet a San Marzano pizzériától kölcsönöztem, náluk lehet hasonló tésztát enni.
Ideális olyan esetekre, amikor az ember nem ér rá, és hipp-hopp kell összehozni valami fancyt, mivel annyi idő alatt készül el, amíg a tészta megfő, és egy agglegény konyhában is össze lehet dobni. Akkor sem kell kétségbe esni, ha épp nem jut az ember spárgához, én télen cukkinivel szoktam csinálni. Fiúk, ha le akarjátok húzni egy kishölgy bugyiját, ezzel tuti befutók vagytok!

Hozzávalók 3 főre:

1 csomag zöldspárga 3-4 cm-es csíkokra vágva
1 nagyobb fej lilahagyma csíkokra vágva
10 dkg jó minőségű füstölt lazac
1-2 dl főzőtejszín
2 evőkanál mascarpone
20 dkg tagliatelle (nálam ez 3 adag, de mi nagyon keveset eszünk, máshol 10 dkg-ot szoktak mondani fejenként)
4-5 dkg vaj
opcionálisan parmezán
olíva olaj
só
frissen őrölt színes bors

Először a vizet teszem föl, mivel amíg megfő a tészta, a mártás is elkészül. Sokan tesznek olajat is a vízbe, szerintem teljesen fölösleges, mivel úgyis csak a tetején úszkál, én csak 1 tk. sót rakok bele. Eközben lassú tűzön (2/6) karamellizálom a hagymát, amikor elkezd puhulni, beledobom a spárgát, sózom, borsozom, majd ha megpuhultak, felöntöm a tejszínnel és a mascarponéval, 1-2 percig együtt főzöm őket, aztán lehúzom a tűzről. Ha a tészta elkészült (már majdnem puha, de egy kicsit roppan még), leszűröm (2-3 evőkanállal félreteszek a főzővízből), összeöntöm a szósszal és a félretett vízzel és 1-2 perc alatt készre főzöm őket, lehúzom a tűzröl és összeforgatom a falatnyi darabokra tépkedett lazaccal és vajjal. Sokan nem tesznek sajtot a halas tésztákra, de ehhez szerintem passzol egy kevés parmezánforgács.

Szerintem ez a legjobb dolog, ami a spárgával történhet. A semleges tészta és besamel mellett nagyon koncentráltan van jelen a zöldség tiszta íze.
Először tavaly nyáron ettem ilyet a Donatella's Kitchenben. Azóta vártam remegő térdekkel az idei spárgaszezont, úgyhogy amint beköszöntött, ez volt az első (és azt hiszem az ez évi utolsó is) spárgás kaja nálunk (nem is értem, hogy miért csak az idény végén sikerült föltennem ide, azért remélem más is lesz olyan mázlista, hogy sikerül még a főszereplőből június közepén is szereznie).
Tökéletes hétköznapi vacsora, de én jeles alkalmakra is el tudom képzelni, csak akkor figyelni kell, hogy 1 személyes tálakban süsse az ember, mert nem túl dekoratív tányérra szedve (mivel a lényeg a sok krém, kevés tésztában van).

Hozzávalók 4-5 főre:

20 dkg lasagne tészta (én most boltit használtam, de lehet frisset is)
15 dkg ementáli
3 marék frissen reszelt parmezán

-a spárga krémhez:
1,5 kg fehér spárga (a sípok nélkül)
1 nagyobb vöröshagyma (lehet főzőhagyma is) közepes kockákra vágva
12 dkg mascarpone
3 dkg vaj
olívaolaj
só
fehérbors
2 marék frissen reszelt parmezán

-a besamelhez:
4 dkg vaj
3 ek. liszt
kb. fél liter tej (amennyit fölvesz a mártás)
2 marék frissen reszelt parmezán
só
szerecsedió

-a sípokhoz (ez a spárga csúcsa, én a fölső 8 centit hagytam ki a krémből):
a másfél kg spárga sípjai
1 szál újhagyma
só
(a tetejére érdemes 1-2 egész szál spárgát is félrerakni)

Vaj és olívaolaj keverékén üvegesre párolom a hagymát, majd mehet mellé a kb. 3 centis csíkokra vágott spárga (a sípokat félreteszem), sózom, borsozom, majd felöntöm a vízzel, hozzáadom a mascarpone 1/3-át, és fedő alatt közepes lángon puhára főzöm a spárgákat (a végén érdemes levenni a fedőt, hogy a víz egy része elpárologjon). A végén belekeverem a maradék mascarponét és a parmezánt, majd botmixerrel nagyon simára turmixolom.
A sípokat és az egyben hagyott spárgákat a sóval és újhagymával megfőzöm (annyi vízben, hogy éppen ellepje őket), majd leszűröm, és félreteszem (a hosszú szálak miatt érdemes serpenyőben csinálni).
A besamelhez a vajon megfuttatom a lisztet, a sót és a szerecsendiót, majd folyamatosan adagolom hozzá a tejet és kézi habverővel keverem, amíg el nem éri a megfelelő folyékonyságot, a végén belekeverem a parmezánt.
A besamell 2/3-át a spárgakrémhez keverem, és kezdődhet az összeállítás.
Alulra egy réteg krém kerül, rá egy réteg tészta, amire megint krém, majd a sípok egy része, egy kis ementáli, reszelt parmezán, majd megint tészta, ezt ismétlem addig, amíg 4 vagy 5 réteg tészta lesz, az utolsó réteg tészta tetejére alulra egy kis spárgakrémet kenek, fölülre pedig a maradék besamelt, megszórom reszelt ementálival, ráfektetem az egészben hagyott spárgákat, majd 210 fokos sütőben készre sütöm.

Már régóta vágytam lasagnére és azon morfondíroztam, hogy hogyan is lehetne valahogy máshogy megközelíteni a kérdést, mint általában szoktam. Aztán beugrott a halas VKF!-re készített padlizsántorony, amiből akkor megmaradt egy kis paprikakrém, amit másnap spagettivel ettem és nagyon finom volt. Ehhez automatikusan társult a cukkini is, így született meg a vacsora gondolata.
Be kell, hogy valljam, egy kicsit gonosz is voltam, mert tudtam, hogy az öcsém nem tud ellenállni egy sütőből kivett nagy tál gőzölgő tésztának, de utálja a zöldségeket, különösen a paprikát, de úgy éreztem, hogy ebben a formában talán értékelni fogja és igazam is lett, meg tudta enni, sőt az én drága Orsi barátnőm is többször vett belőle, pedig ő is hasonló véleménnyel van erről zöldségről, mint a Gábojka. Úgyhogy ajánlom ezt azoknak, akik késztetést éreznek, hogy valakivel addig általuk nem kedvelt ízeket szerettessenek meg.

Hozzávalók:

35 dkg lasagne tészta (én most szárazat használtam, lehet frisset is vagy házit attól függően, hogy mennyi időnk van vagy mit találunk a boltban)
5 dkg reszelt karaván
5 dkg reszelt ementáli
2 csomag mozzarella

a paprikakrémhez:
6 megtermett pritamin paprika
4 gerezd fokhagyma préselve
1 kis doboz mascarpone
1 dl tejszín
friss bazsalikom
olíva olaj
só
frissen őrölt bors

a cukkinihez:
3 közepes méretű cukkini ellipszis alakúra vágva (kb. 3 mm vastag)
olíva olaj
só
frissen őrölt bors

a besamellhez:
4-5 dkg vaj
3 evőkanál liszt
5-7 dl tej (annyit kell önteni rá, hogy a szokásosnál hígabb legyen a mártás)
szerecsendió
só

A paprikákat 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg kicsit meg nem feketedik a héjuk, majd egy uzsonnás zacskóba rakom őket, és hagyom kihűlni (erre azért van szükség, mert így könnyen le lehet húzni a héjukat).
Ha ezzel kész vagyok, olíva olajon megfuttatom a fokhagymát, rádobom a mostanra már pucér paprikákat, sózom, borsozom és hagyom 1-2 percet főni, majd botmixerrel pürésítem, aztán hozzáadom a mascarponét és a tejszínt, hagyom még egy kicsit a tűzön, és a végén beletépkedem a bazsalikom leveleket.
A besamellhez a vajon megfuttatom a lisztet, fűszerezem és fokozatosan öntöm rá a tejet, miközben közepes lángon főzöm és kézi habverővel keverem addig, amíg el nem fogy az összes hozzávaló.
A cukkiniket nagy lángon mindkét oldalukat sózva, borsozva hirtelen átsütöm. Ekkor kezdődhet az összeállítás. Alulra egy réteg paprikakrém kerül, rá egy réteg tészta (maradhat köztük egy kis hely), erre egy réteg besamell, aminek egy kevés sajtot halmozok a tetejére (a mozzarellát nem, mert az a tetejére megy), utána megint tészta következik paprikakrémmel betakarva, rá cukkinik, majd megint tészta, besamell és sajt, amíg el nem fogynak az alapanyagok. Én besamellel szoktam befejezni, aminek a tetejére már csak a mozzarella kerül. 190 fokos sütőben addig sütöm, amíg meg nem pirul a teteje.

Ezt az ételt is a Cafe 57-ben kóstoltam először, a most futó étlapjuk egyik állandó szereplőjéről van szó. Már az első találkozáskor tudtam, hogy muszáj lesz az én repertoáromba is fölvenni különleges alkalmakra. Eredetileg a Valentin-napi vacsora főétele lett volna előtte póréhagymás édeskömény krémlevessel, utána szív alakú chilis csokis desszerttel, ám sajnos rajtam kívülálló okok miatt akkor elmaradt ez az esemény, de a 3 hónapja gondosan kieszelt menüt azért nem szerettem volna veszni hagyni, így átneveztem Ferikém a felhő szülinapi vacsorájává.
Ki is ment a fejemből, hogy most van a XIII. VKF! nevezési határideje, amíg nem vettem észre a figyelmeztetést a forduló háziasszonyánál, fakanálnál, aki különleges köreteket vár az indulóktól. Kapóra jött, hogy pont ezt terveztem szombati vacsinak, mert azt hiszem tökéletesen megfelel a célnak.
Boldog szülinapot Ferikém a felhő!

Hozzávalók:

-a tésztához (ebből 3 adag lesz):
10 dkg durumliszt
1 tojás
1 csipet só
1-2 evőkanál olíva olaj
liszt a nyújtáshoz

-a töltelékhez:
fél doboz ricotta (125 g)
1 marék frissen reszelt parmezán (természetesen a reszelő legkissebb lyukán reszelve)
1,5-2 tk szarvasgomba pástétom, friss szarvasgomba vagy amit talál az ember (a mennyiséget kóstolgatással célszerű eldönteni)
1 csipet só
nagyon kevés frissen őrölt bors

-a lazachoz:
2 szelet lazacfilé
2 fej vöröshagyma negyedelve
3 gerezd fokhagyma negyedelve
1 szál sárgarépa nagyobb darabokra vágva
fél fej édeskömény nagyobb darabokra vágva
egy negyed szárzeller 5 centis csíkokra vágva
5-7 friss kakkukfű ág
1,5 dl száraz fehérbor (nálam Nyakas chardonnay)
só
frissen őrölt bors
a morzsához:
1,5-2 marék panko (bővebben A bűvös szakácsnál, egyébként egy japán eredetű morzsáról van szó, nálunk az Ázsiában lehet kapni és nem is érdemes mással kísérletezni, a legtökéletesebb morzsa ilyen célra)
1,5 dkg puha vaj
1-2 ek olíva olaj
só

-a szószhoz:
1 fej cukkíni kb. 5 centis, vékony csíkokra vágva (én eredetileg zöldspárgával terveztem, de nem sikerült beszerezni)
fél gerezd fokhagyma préselve
1,5 dl tejszín
2 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors (nem túl sok)

Előmelegítem a sütőt 200 fokra, majd a lazac filéket sózom, borsozom, egy nagy tűzálló edénybe rakom, majd mellédobálom a zöldségeket és a kakukkfüvet, fölöntöm a borral és vízzel addig, amíg még nem lepi el (a tetejét nem szeretném eláztatni), rájuk halmozom a vajjal és olajjal elkevert morzsát és mehet is a sütőbe, akkor van kész, mikor a teteje a képen látható módon néz ki.
Ezalatt géppel az első posztomban bemutatott módon kinyújtom a tésztát, aztán egy szív alakú sütiformával kiszaggatom, a felének a tetejére halmozok 1-1 teáskanálnyi tölteléket (csak egyszerűen összekeverem a hozzávalókat), bevizezem a szélét és ráragasztok egy üres tésztát. Alaposan belisztezett deszkán tárolom a főzésig (ha valakinek úgy hozza a sors, lefagyasztani is érdemes őket), különben odaragadtnak és ha föl akarom szedni őket, szétjönnek és kifolyik a töltelék).
A szószhoz olíva olajon és vajon megpirítom a cukkiniket, mikor kezdenek jól kinézni, mehet bele a fokhagyma, a só és a bors, majd rögtön a tejszín, amivel 1-2 perc alatt besűrítem.
Ekkora már majdnem megsült a lazac, úgyhogy a tésztákat lobogó sós vízben 3 perc alatt készre főzöm, majd 1-2 evőkanál főzővíz társaságában átmerem a szószba, ahol 1-2 perc alatt összemelegítem.
Tányérra teszem a lazacot, köré halmozom a tésztát és a szószt, majd 1-2 levél rukkolával megszórva tálalom.