Moha és Sáfrány

A decemberi VKF! témája témája természetesen az ünnepekhez kapcsolódott. A kiírók, Lilahangyáék annyival fűszerezték meg a dolgot, hogy valamilyen élénkítő hatású alapanyagot szerettek volna a tányéron látni, mikor megláttam a menta szót, rögtön tudtam, hogy ez lesz a pályaművem egyik fontos eleme.
Eredetileg miháj barátnőm chanukka bulijára vittem belőle, mert korábban megbeszéltük, hogy ő gondoskodik az édes frontról Fűszer és Lélek fánkjával, így maradt nekem a sós. Mivel ezen az ünnepen olajban sült ételeket szokás enni ezzel emlékezve az olaj csodájára, ez is adott volt. Így esett a választásom erre az indiai ételre, amit egyébként tea mellé vagy előételként szokás enni.

Hozzávalók 14 szamoszához :

-a szamoszához:

a tésztához:
35-40 dkg liszt (plusz ami a nyújtáshoz kell)
1-2 evőkanál olíva olaj
1 dl langyos víz
só
bő olaj a sütéshez

a töltelékhez (ennyiből jóval több szamoszát meg lehetne tölteni, de én szeretem magában is, úgyhogy mindig nagyobb mennyiséget csinálok):
két krumpli a héjában megfőzve és villával összenyomva
1 kis fej karfiol fele
1-2 marék zöldborsó (én mélyhűtöttet használtam, ha van friss, azt a karfiollal együtt kell puhára párolni)
1 teáskanál kurkuma
1,5 teáskanál őrölt koriander
3/4 teáskanál garam masala
1,5 teáskanál őrölt chili
1 teáskanál köménymag
egy fél ujjnyi friss gyömbér reszelve
só
opcionálisan egész zöld chili

-a mentás raitához:
1 csokor friss menta
1 doboz joghurt
egy zöld chili kimagozva
só

Mivel a tésztának pihennie kell, először azt készítem el, a hozzávalókból könnyen kezelhető masszát gyúrok, majd letakarom egy konyharuhával és hagyom 1 órát pihenni.
A töltelékhez olajon megpirítom a fűszereket, hozzáadom az apró rózsákra szedett karfiolt, sózom, ráöntök egy kis vizet és fedő alatt puhára párolom, ekkor mehet bele a zöldborsó és a krumpli, amivel gyorsan összemelegítem.
A tésztából fél maréknyi darabokat tépkedek, és kör alakúra nyújtom úgy, hogy 2-3 mm vastag legyen. Egy éles késsel félbevágom, majd a vágási élt bevizezve összehajtom úgy, hogy egy kúpot kapjak belőle, a kezembe fogom, mint egy fagyitölcsért, kiskanállal megtöltöm, majd egy kis vízzel alaposan lezárom. Nem túl forró (7-8/11) olajban készre sütöm (érdemes utána paírtörlőn lecsöpögtetni).
A raitához a mentát és a chilit robotgépben sóval aprítom, majd hozzáöntöm a joghurtot és lehet is tálalni.

Ez az előző poszt folytatása. Mint azt korábban is írtam, indiai étel nincs kenyér nélkül, minden étkezéskor készül valamilyen friss kenyérlepény, mivel ilyen általánosan elterjedt dolgról van szó, rengeteg fajta létezik, pl.: naan, csapati, paratha, puri, roti. Én már korábban bemutattam a csapatit, úgyhogy most naant csináltam. A tészta receptjét a Dalitnál bemutatott videóról szedtem, a töltelék saját.

Hozzávalók:

két kockákra vágott főtt krumpli
1 teáskanál lepkeszegmag
1,5 teáskanál kurkuma
1,5 teáskanál őrölt kömény
1,5 teáskanál őrölt koriander
1,5 cm friss gyömbér apró kockákra vágva
fél gerezd fokhagyma préselve
só
olaj

3 csésze liszt
2 evőkanál olaj
2/3 pohár joghurt
1 teáskanál méz
1,5 teáskanál sütőpor
2 teáskanál só
1 csésze langyos víz
1 evőkanál ghee (bevallom, én lusta voltam hétköznap délután a leadáshegyek közepette csinálni, úgyhogy egy evőkanál olajjal helyettesítettem)

Olajon megpirítom a fűszereket és a hagymát, rádobom a krumplit és még egy percig együtt főzöm őket, majd villával alaposan összetöröm. A tészta hozzávalóit összegyúrom és hagyom fél órát pihenni, majd tetszőleges formára nyújtom kb. 3-4 mm vastagságban. A tetejére halmozok egy adag tölteléket, majd egy másik réteg tésztával beborítom. 250 fokra előmelegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsiben pillanatok alatt megsül.

Az itt látható képen pedig egy pacman naan szerepel:

Már évek óta álmodozom arról, hogy sajtot csinálok, de eddig valahogy soha nem vitt rá a lélek, pedig mindig is tudtam, hogy pofon egyszerű. És ha már paneer, akkor nyilván spenóttal kell (lassan kezdem úgy érezni, hogy önmagam paródiája vagyok, kb. minden második recept spenótos), rendelni is ezt szoktam leggyakrabban az indiai éttermekben, mert annyira szeretem, hogy ez a mély érzés sokszor győzedelmeskedik a kíváncsiság fölött.
Ez az étel a bádzsik közé tartozik, ami szaft nélküli zöldséges ételt jelent általában (itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni, mivel ennek igenis van, de hát a szakirodalom ezt mondja, szívesen fogadom kommentben a megfejtéseket). Az étel neve pedig spenótos frissen készült sajtot jelent, sokat gondolkoztam, hogy saagot vagy palakot írjak-e, aztán a végén amiatt döntöttem emellett, mert a palakot csak spenótra használják, míg a saag egy kicsit tágabb kör.
Aki eddig kicsit félt a tej ilyen jellegű elkészítésétől, meg kell nyugtatnom nincs miért, pofon egyszerű és mégis tíz pontos házitündérnek fogja mindenki tartani a szakácsot.
Az indiaiak úgy tartják, hogy mind az öt érzékszervünkkel eszünk, nem elég látni, érezni, szagolni, hallgatni az ételt, hozzá is kell érni, éppen ezért kézzel esznek. Mivel minden étkezésnél készül friss kenyér, azért van némi segítség, és nem lesz zöld az ember körme, ajánlom, hogy próbáljátok ki ti is, így valahogy sokkal meghittebb az ember viszonya a vacsorájával.


Hozzávalók:

-a paneerhoz:
1,5 liter friss házi tej (én még nem próbáltam boltival, ha egyszer véletlenül azt tenném, a lehető legzsírosabb tejet választanám)
2 citrom kifacsart leve
fél pohár joghurt
só

-a szószhoz:
1 fej vöröshagyma közepes méretűre kockázva
4 gerezd fokhagyma préselve
egy kb. 5 cm-es friss gyömbér darab apróra vágva
1 kimagozott chili apróra vágva
60 dkg spenót leforrázva, majd turmixolva (lehet mélyhűtött is, de nem a pépesített változat)
2 paradicsom meghámozva és apró kockákra vágva
3/4 pohár joghurt
olaj (valamilyen semleges ízű, pl. napraforgó olaj)
2 dl víz
1,5 teáskanál mustármag
2,5 teáskanál őrölt koriander
2,5 teáskanál garam masala
1,5 teáskanál őrölt kömény
2 teáskanál őrölt chili
só

A tejet fölforralom, majd alacsonyabbara veszem a lángot (4/11), hozzáöntöm a joghurtot, a citromot a sót és várom, hogy két részre váljon a folyadék, kb. 10 perc múlva leveszem a tűzről és hagyom kihűlni. Ha ez megtörtént, kis lyukú szűrőn vagy gézen átszűröm és hagyom úgy egy óráig csöpögni, majd másfél órán keresztül préselem mondjuk egy nehéz könyvet rátéve. Ezt akár 1-2 nappal korábban is meg lehet csinálni, hűtőben eláll addig.
Az olajon megsütöm a kockára vágott/morzsolt paneert, ha egy kis színt kapott, kiveszem, aztán beledobom a fűszereket, majd közepesre veszem a lángot és megfonnyasztom a hagymát és a gömbért, aztán mehet bele a fokhagyma, majd egy fél perc múlva a spenót, a paradicsom és a só. Főzöm negyed óráig, beleöntöm a joghurtot, visszateszem a paneert, aztán csapatival vagy naannal tálalom, nálunk most aloo naan (krumplis indiai kenyér) volt hozzá, recept a következő posztban.

Ez volt a vacsora mindenki által legjobbnak ítélt része, ráadásul nagyon egyszerű megcsinálni, és az alapreceptet rengeteg féle képpen lehet variálni. Nemcsak más ételek kiegészítéseként lehet enni, ideális nassolós kaja. Ez a változat eléggé semleges ízű, ha magában csinálnám, valószínűleg sokkal több fűszert raknék bele.

Hozzávalók:
1,5 nagy fej vöröshagyma fél karikára vágva, szétszedve
4 nagy marék spenót
20-25 dkg csicseriborsó liszt (én az Ázsiában találtam, vigyázat, nagyon drága!)
víz (annyi, amennyivel nyúlós masszát kapunk, kb. 1-1,5 csésze)
3 tk. pirított koriandermag
2 tk. őrölt chili
2 tk. kurkuma
1 egész zöld chili apróra vágva
egy ujjnyi friss gyömbér reszelve
olaj a sütéshez
só

Először összekeverem a száraz hozzávalókat, majd mehet bele a zöldség és a víz. Fél óra pihenés után fél tenyérnyi darabokat a forró olajba szaggatok (villanytűzhelyen 8 a 11-ből), majd amint kicsit átsültek, papírtörlőre szedem őket. Amikor kész az összes, mehetnek vissza az olajba, amíg szép színt nem kapnak.

Ez a tegnap posztolt indiai vacsora egyik elengedhetetlen része, mivel a világ azon részén minden étkezéskor készül valamilyen féle kenyér. Ez a legegyszerűbb verzió, ahol megtehetik, tandorban sütik, nálunk marad a teflon serpenyő. Amennyiben az ember gáztűzhellyel rendelkezik, elég kicsit elősütni közepes (8-9/11) fokozaton, majd rádobni közvetlenül a lángra, ha villannyal főz az ember, ez a fázis kimarad. Nálam az indiai kaja úgy működik, mint a csoki, ha egyszer eszembe jut, nem nyugszom addig, amíg nem ettem. Természetesen nyaralás közben, Horvátországban is rám jött, ahol szintén készítettem ezt az ételt. Itthon villany van, Rovinjban viszont gáz, úgyhogy a lényegi különbség miatt annyira rákaptam a kenyér sütésre, hogy végig tészta darabokat vakargattam a körmömről.

Hozzávalók:
kb. 20 dkg liszt (én fele-fele arányban szoktam teljes kiőrlésű és finomlisztet használni)
kb. 1 csésze meleg víz, igazából amennyit felvesz
1,5 tk. só
fél dl olaj

A száraz anyagokat összekeverem, majd mehet bele a víz, közben folyamatosan gyúrom, és addig öntöm, amíg nem áll össze jól formálható masszává. Olyan tíz percig kell gyúrni a közben már hozzáadott olajjal, aztán fél óráig pihentetni, majd diónyi darabokra szedni, hajszál vékonyra nyújtani és a bevezetésben közzétett módon megsütni.

A hétvégén összefutottam egy rég nem látott kedves barátommal, és nagy részegségünkben megbeszéltük, hogy akkor átjön vendégségbe a héten. Mivel már moha és sáfrány vagyok, meg egyébként is, ha nem szeretnék főzni, nem is lehetne blogom, úgy gondoltam, hogy ez akkor vacsorát jelent.
Egy ideje imádom az indiai konyhát és régóta vágytam rá, hogy ezeket megcsináljam, ráadásul a fiatalember szereti is az egzotikus ételeket (sajnos a környezetemben sokan nem rajonganak érte), úgyhogy megfelelőnek találtam az estét, hogy véghez vigyem az erről a vacsiról szőtt álmaimat.
Ez az étel nagyon népszerű Indiában, mivel az ott élők jelentős hányada vegetáriánus, és elsősorban hüvelyesek fogyasztásával oldják meg a fehérje bevitelt. Készül babból, lencséből, sárgaborsóból, csicseriborsóból.

Hozzávalók 8 személyre:
fél kg fekete lencse (urid)
1 hámozott paradicsom apró kockákra vágva
1 kis konzerv sűrített paradicsom
sok-sok víz (amennyit fölvesz, nem tudom pontosan, hogy mennyi, mert apránként öntöttem hozzá, de inkább literben mérhető)
2 dl tejszín
4-5 dkg vaj
6 gerezd fokhagyma préselve
egy kövér hüvelykujjnyi friss gyömbér reszelve
3-4 tk garam masala
1-2 tk őrölt koriander
1 tk nigella
3 tk őrölt chili (por)
só
olaj (napraforgó pl., nem olíva)

A lencsét sós vízben előfőzöm 3/4 órán keresztül, leszűröm, majd az olajban megpirítom a fűszereket, a gyömbért és a fokhagymát. Körülbelül egy perc után mehet bele a hüvelyes, fél dl tejszín, a só, a két féle paradicsom és a víz. Néha megkavarva nagyjából 3 órán keresztül kell főzni (igazából kóstolással eldönteni, hogy puha-e már a lencse), majd a végén hozzákeverni a maradék tejszínt és a vajat. Mi csapatival és hagymás, spenótos pakorával ettük, beszámoló azokról is hamarosan.